10.rész

...........
-Na, és ez milyen?-kérdeztem tőle.-Tetszik?

Csak bámult ki az erkélyajtón, mint aki az élet nagy dolgain gondolkozik.

-Adam!!-szóltam kicsit hangosabban.

Erre már felkapta a fejét, mintha a legmélyebb álmából ébreszették volna. Rámnézett. Kicsit eldöntötte a fejét ahogy végigmért. Mikor az arcomhoz ért rámmosolygott.

-Ez lesz az-mondta vigyorogva.-Sokkal jobb mint a kék.

Ezt én is így gondoltam. Még pörögtem párat a bordó-fekete szoknyámban, aztán a fürdőszoba felé vettem az irányt.

-Te így jössz?-kérdeztem tőle a vállam fölött kiabálva.

-Igen. Miért? Talán nem elég csinos?

-Hàt csinosnak aligha nevezhető. Mivel ebben voltál a suliban, gondolom ebben aludtàl, és most ebben fogsz bulizni is.-mondtam kuncogva.- A farmer maradhat, de legalább egy inget vegyél már fel.

-Rendben.-mondta unottam, mint egy kisgyerek aki nem akarja megenni a zöldséget,de az anyja ráerőlteti.-Csak az a baj hogy nekem nincs olyanom.

-Jaj. Gyere te mamlasz. Nézzünk be Jerry szekrényébe.

-Már megint beakarsz oda menni, te rosszkislány?! Nem emlékszel mi történt múltkor?

-Dehogynem! Minden egyes pillanatra emlékszem!-mondtam hunyorítva, mintha visszaemlékeznék.- Bementünk a szobába, filmet kerestünk, megnéztük, aztán valamit nem fejeztünk be.-kacsintottam kacérkodva.

-Igen. Ezután belépett a bátyád, aki majdnem meglátott minket.-mondta a komoly arcával.
Persze ilyenkor is cuki csak próbál komolyabbnak tűnni.

-Persze, de most Franknél van. Nézik a Vén csontokat, sört isznak, és chipset zabàlnak. Nekem aztmondta, hogy elképzelhető az is, hogy ott alszik.

Jerry már csak ilyen. Örök gyerek. Egy felnőtt testben. És ahol sör van, tv, meg nasi, na ott Jerry is van.

                 ............

-Nem ing. Nem ing. Nem ing. Ing, de ronda. Nem ing. Nem ing. Ing. Kockás, és piros-fekete. Pont illik a szerkómhoz. Próbáld fel!-nyújtottam neki a ruhadarabot.

-Hmm. Pont jó.- mondta önelégült vigyorral.

-Ebből még jó is kisülhet, hogy egy méretet hordtok.

Odamentünk Jerry agyonragasztott tükréhez. Egymásba karoltunk. Egy pár voltunk. Illettünk egymáshoz.

-Akkor indulhatunk?-tette fel a várva várt kérdést.

-Persze. Már várom.

Kéz a kézben sétáltunk végig a lakáson. Mikor kiértünk, bezártam az ajtót, Adam pedig előreszaladt, hogy fogjon egy taxit.

- A Mimosa-ba legyen szíves.-mondta Adam a sofőrnek.

-Azonnal uram!-válaszolt.

Adam átkarolt és magához húzott. Éreztem az illatát. Szappan és dohány keveréke. Ő volt a drogom.

9.rész

-Hihetetlen.-mondta a konténernek támaszkodva Adam.
-Az.-helyeseltem neki. A lábához rúgtam egy kavicsot, amit már régóta pásztáztam. Szája elé tette a kezét, ahogy felnézett rám. Láttam a kacér vigyort a kezében. Ettől énis mosolyogni kezdtem. Kuncogni kezdtünk.
-Tényleg hihetetlen.-mondta megint.
-Tényleg az, de tetszik.-mondtam miközben közelebb léptem hozzá.
-Nekem is-megfogta a derekamat és magához húzva megcsókolt.
-Akarlak-mormogta a számba.
-Én is téged.-válaszoltam.-Most menjünk már hozzád.-mondtam lebiggyesztett szájjal.
-Rendben. Induljunk.-megfogtam a kezét és húzni kezdtem.
-Várj!-mondta miközben előhúzott a zsebéből egy cigit.-Van tüzed?
-Van!-válaszoltam. Előhúztam a zsebemben lévő fém öngyújtót, majd meggyújtottam neki.
Lehunyta a szemét ahogyan mélyet szívott a cigarettába.
-Na mire várunk? Induljunk-szorította meg pici kezemet.
Sétáltunk San Francisco utcáin. Boldogan, felszabadultan. Végre. Néha mosolyogva egymásra néztünk. Boldogok voltunk.
-Kérsz?-tolta elém már majdnem elszívott cigarettáját. Bólintással válaszoltam.
-Ez meg mi a szar?-köhögtem ki a füstöt.
-Csak egy kis hangulatfokozó.-mondta nevetve.
-Hangulat? Mihez?-kérdeztem felvont szemöldökkel.
-Ma este-mondta halkan-bulizni viszlek.
Elővette cuki mosolyát, majd megcsókolt. Nyelve bejutást követelt ajkaim közé, amit megkapott.
-De mégis hová?-
-Az új srác bulijába. Tudod.
-Ja igen, ömm...Carl. Igaz?
-Igen hivatalos vagyok hozzá.-mondta kihúzva magát. Büszke is lehet, úgy hallottam, hogy nagyon gazdag.
-Hát jó, már úgyis régen buliztam-mondtam vállat vonva, majd kikaptam a kezéből a joint-ot, vagy nem tudom mit.
-Akkor....addig is hasznosan kéne "elverni" az időt-mondta perverz mosollyal.
-Persze...még mit nem...inkább menjünk.-mondtam mosolyogva.
Erre lebiggyesztett szájjal válaszolt, amit gyengéden megpusziltam.
Szóval sétáltunk csendesen, nyugodtan, szerelmesen. Semmi sem zavart minket.

hali skacok!:)
az a helyzet, hogy elég húzós 3 hónapom volt. az utolsó dolgom volt a gép előtt ülés. mostanában amugy sem fog meg az "ihlet". úgyhogy egyenlőre ennyit tudtam kihozni magamból.:) *ölelés*
p.s.: jövő héten várható új rész...hangsúly a VÁRHATÓ-n :D

8.rész

Ott állt a folyósó végén ártatlanul nézve rám. Alsóajkán még látszott a repedés. A tegnap fájó emlékeit idézte fel bennem. De erősen léptem előre. Közeledtem felé, szinte tapintani lehetett a feszültséget köztünk. Mikor elé álltam, kerülte tekintetemet.
-Szia Zoo....-mondta tiszta vörös fejjel.
-Csá-válaszoltam kicsit flegmán.
-Öhmm...talán haragszol rám?-húzta az orrára a pólóját, hogy ne lássam rák vörös fejét.
-Ja. Lehetséges.-válaszoltam.
-De..de miért-mondta úgy mintha nem  tudna semmit.
-Ne hülyíts Ad! -mondtam egy kicsit hangosabban-Láttalak azzal a lánnyal a parkolóban.-mondtam elcsuklott hangon. Szemeim benedvesedtek, torkomban ismét éreztem a szorító érzést. Nem tudtam befejezni. Száját kinyitotta, de aztán becsukta, mert nem tudott mit mondani.
-Hát az nem úgy volt...én...mi..csak...ő csak az én régi barátom és átiratkozott a sulinkba és hát mármint én csak elhoztam..és-mosolyra húzódott a szám ahogy magyarázkodott. Olyan édesen keresgélte a szavakat.- én nem akartam hogy megcsókoljon, mert hát ő csókolt meg, mert én szere............-*drámai szünet*-hát én csak...én szeretlek téged.-mélyen nézett fel a szemembe. Szemei keresték pillantásom. Idegesen várt válaszomra.
-Nemtudom, hogy higgyek-e neked-nem tudtam visszatartani a belőlem kitörő ujjongást, de jó volt egy kicsit szivatni. Láttam ahogyan a mosolyból komollyá válik az arca. Egyszerre kuncogás tört ki belőlem.-Hát persze hogy énis szeretlek.-ugrottam a nyakába.
-Egy pillanatra azt hittem, hogy elveszítelek.-mondta megkönnyebbültem. Kemény csókokat nyomott ajkaimra. Kezeit térdhajlataimra tette és felemelt. Hátamat a szekrényéhez nyomta. Úgy éreztem, körülöttem forog a világ. Álomvilágban éltem. Csodaországban éreztem magam, egy röpke percre. Viszont megszólalt a kibaszott csengő. Hosszan és fájdalmasan. Kizökkentett az álomvilágomból.

Adam letett a földre, majd megpuszilta fejemet, szememet, orromat, majd végül gyengéd csókot hintett ajkaimra. Egész testem bizsergett. Megint elvesztem a gondolataimban.
-Gyerekek!-hallottam a rikácsolást, ami sikeresen felébresztett képzeletem szárnyalásából-mi a jó fenét kerestek itt?-kérdezte Mrs. Briks, a kémia tanárunk.-azzonnal órára! Meg ne lássam még egyszer, hogy itt lógtok a folyósón, tanulás helyett! A tanulás a legfontosabb! Ezt jegyezzétek meg!-okoskodott.
-Én a maga helyében is sietnék! Nézze azt a sok gyerkőcöt! Milyen csendben ülnek, és várják a következő órájukat!-mutatott Adam a zajos osztályra a folyósó végén.
-Mr. Whitehead! Ne szemtelenkedjen, különben képtelen leszek feljelenteni az igazgatónál!-mondta puffogva.
-Igenis!!!-mondta egyenesbe vágva magát.
Én erre csak kuncogni tudtam.
-Pff...mai fiatalok-mondta már az  osztály felé tartva.
-Na fussunk órára-mondtam.
-Rendben-fogta meg a kezem. Kicsit megszoritotta, és mélyen a szemembe nézett. Mosolyogva dobott egy puszit az orromra,majd  kézenfogva indultunk osztálytermünk felé.

7.rész

Mindenképpen beszélni akartam Adammel. Kerestem, de sehol nem találtam. Egyszer csak láttam az autóját beállni a suli parkolóba. Mentem volna oda hozzá, de amit láttam, attól gombóc lett a torkomban.........

Az autóból Adamen kívül egy szőke csaj is kiszállt, akivel megfogták egymás kezét, és megcsókolták egymást. Én berohantam a suliba. Az iskolában még nem voltak olyan sokan, de láttam ahogy néznek rám.Bámultak ahogy rohantam. Éreztem hogy összeroskadok a folyosón, de bírnom kellett. Futottam ahogyan csak bírtam, könnyeimet elfolytva. Mikor bezárkóztam az egyik vécébe. A könnyek kitörtek belőlem. Haza akartam menni. Meg akartam halni. Éreztem a fájdalmat legbelül. Nem értettem, miért. Én teljesen kitártam magam előtte, ő pedig becsapott. Nem értettem semmit. Hiszen nem is volt barátnője. Azthittem, valami jó is történhet velem ebben a kurva életben.-

 Hallottam hogy valaki bejön a klotyóajtón. Nem mondott semmit, csak be topogott. Lehajoltam, hogy megnézzem a cipőjét. Néha azért feltakaríthatnák a padlót. Áll rajta a dzsuva.
A lánynak olyan cipője volt, mint annak a csajnak a parkolóból. Kiakartam menni, de elgondolkoztam rajta hogy....áá a francba is miért ne? Kirontottam.
-Hello!-mondta a baba arcú lány.
-Csá-mondtam úgy, mintha haragudnék rá.
-Látom nincs jó napod!-mondta idiótán vigyorogva-Sophie vagyok! Téged hogy hívnak?
-Zoo-néztem vissza rá az ajtóból becsapva magam után.
-Zoo?-hallottam a kérdését az ajtó felől.
Igen, ez a nevem. Lehet hogy fura, de ez van. Mindegy, már kibírom ezt a napot. Kinyitottam a szekrényemet és bedobtam a könyveimet.
-Zoo?-szólt hozzám furán Avan.
-Mi van?-förmedtem rá.
-Mit csinálsz?
-Könyveket vagdosok a szekrényembe! Nem látszik?-mondtam dühösen.
-Mi a baj kislány?-mondta félredöntött fejjel.
-Semmi-mondtam elcsuklott hangon.
-Persze...ismerem ezt a hangot. Mond már meg!
-Gyere velem!- karjánál fogva behúztam a szertárba.
-Szóval, az van hogy ma reggel kerestem Adamet, de nem találtam, aztán láttam egy másik csajjal aztán, berohantam a vécébe, sírtam, bejött az a csaj, beszéltem vele, és most teljesen össze vagyok zavarodva.
-Ühümm..értem. De ez miért baj?
-Hogy miért? Hát csak azért mert fülig bele vagyok zúgva Adambe!
-Ja..ugy már érthető! És miért vagy féltékeny? Hiszen csak eggyütt láttad őket!
-Megcsókolta!ÉRTED?! MEGCSÓKOLTA!!!!-mondtam teljesen kifordulva magamból.
-Értem!
-És tegnap este engem is megcsókolt. és nagyon fáj nekem hogy....nem is tudom...közben teljes  lelkiismeretfurdallás nélkül megcsalta a csajt? És most meg engem is? Ennyit érek?-kiabáltam már zokogva.
-ja....elképzelhető-mondta gondolkodó fejjel.
-MI?-kérdeztem megállva.
-ja....nem az....elképzelhetetlen. vagyis...persze...Adam megcsalta!!!-mondta összezavarodva.
-NEM! Én nem tudnám ezt elképzelni Adamről!!
-nem lehet hogy félre nézted? Talán csak arcra puszi volt.-vígasztalt.
-láttam amit láttam. ezt inkább vele kéne megbeszélnem.-mondtam magabiztosan.
-igen! beszéld meg vele! ez a megoldás-mondta okoskodóan.
-már megyek is!-mondtam felszabadultan.
De egyáltalán nem voltam boldog, nem tudtam, hogy most MIVAN?

*Adam szemszöge*

Mindenhol kerestem Zoo-t, de nem találtam. Lehet, hogy meglátott engem és Sophie-t? Remélem nem!
Besiettem a suliba. Ott állt a folyósó végén. Szemei dühösen néztek rám, csak úgy szikráztak.  Fekete körmei szinte égtek ahogy a napfény rájuk szórta fényeit.....még kortyolt egyet kávés poharából, mielőtt megindult felém. Nem tudtam mire számítsak, de azért felkészültem a legrosszabbra. Csak imádkozni tudtam, hogy nem látott meg minket....

Bocsi hogy késtem vele, és hogy rövid lett. Higgyétek el, igyekeztem folyton leülni, és irni, de mostanában elvagyok havazva. Remélem, ennek ellenére még olvastok, és szeretitek a blogot. Sajnos, vagyis hurrá, nyári munkát kell vállalnom és hát nem gépezhetek minden nap nyáron. De azért remélem, hogy itt lesztek mellettem és tudom folytatni. Addig is bíztassatok pár komival, meg feliratkozással.:) Puszi:*

6.rész

Az ajtón Jerry lépett be:
-Apám! Te meg mit keresel itt?-csodálkoztam.
-Inkább ő mit keres itt-mutatott Adamre becsapva maga után az ajtót.
-ööö...hát..én izéé..én..én elkértem a házit..mert elfelejtettem leírni.
-Igen, és én odaadtam neki.
-Milyen késő van már!-állt fel Adam-én megyek is. Sziasztok.
-Szia Adam-köszöntem.
-Megmutassam merre kell menni vagy egyedül is kitalálsz?-mondta bunkón Jerry.
-Kitalálok, köszönöm kedvességed.-és becsukta az ajtót.
-Jerry!-suttogtam-ezt meg miért kellett? Miért vagy ilyen a barátaimmal?
-Cchh-cettegett-barátaid? Hiszen ezek csak piti kis bűnözők. Nincs helyed köztük.
-Majd én eldöntöm hogy hol van helyem!-felviharzottam a szobámba.Rázártam az ajtót. Tök dühös voltam, de közben boldog is. Ilyet csak lányok érezhetnek. Dühös voltam Jerryre, de boldog voltam Adam miatt! Hiszen majdnem megtörtént!
-Te jó ég! Mennyi idő van!-gondoltam.
Gyorsan lefeküdtem.
*reggel*
-ÁÁÁÁÁ! Rohadtul fáj a fejem! Mi??? 5 óra van? Ahh...
Bevettem egy Saridont és kimentem az erkélyre cigizni. Sikerült 10 percet eltökölnöm ezzel. Megpróbáltam visszaaludni, de nem ment. Inkább bekapcsoltam a tévét. Persze, az 1-esen McMurphy Show. Uncsi és utálom. Csodálkoztam hogy Jerry nem nézi. 2-esen mese. 3-ason zene...végre. Mondjuk nem a kedvenc számom, de szeretem. Lementem, csináltam magamnak egy rántottát és felvittem enni. Ezt nem értem. Én nem szoktam éhes lenni ilyenkor. Viszont már 6 óra volt ugyhogy elkezdtem készülődni. Jerryt is fel kellett ébresztenem.Elkezdtem ugrálni az ágyán.
-Jerry!Ébresztő!Jerry!Ébresztő!!!
-Hagyjál Zoo-vágott hozzám egy párnát.
-Te akartad!-mondtam és visszadobtam a párnát. Párnacsatáztunk egyet.

-Miért nem nézed a McMurphy Show-t?-kérdeztem.
-Úristen! Elfelejtettem-fölpattant az ágyból, üdén és frissen, mint akit puskából lőttek ki.
-Komolyan nem értem mit eszik ezen a szarságon.-mormogtam.
Fölrohantam a szobámba, hiszen volt még egy csomó időm készülődni. Egy kicsit még vissza tudtam aludni.
*2 óra múlva*
-Nemár Jerry! Add oda a cipőm!-kérleltem.
-Majd ha eléred, a tiéd.-mondta nagyképüen, és lábujjhegyre állt.
-Az az átkozott magasságod!-szitkozódtam-nem fogom elérni a buszt! Kérlek Jerry!!
-Jólvan kislány! Ma szerencséd van!-mondta kuncogva.
-Hahaha, nagyon vicces. Na léptem! Cső!
-Hali.
Sétáltam a buszmegállóig. Ott bekapcsoltam egy jó kis rockos számot. Hamar megjött a busz. Kifizettem a jegyet, és beültem a hátsó ülésekhez, ahol már várt rám Mike.
-Nocsak! Kit fújt ide a szél!-mondta meglepődve.
-Hát engem!-lehuppantam mellé.
-A madarak azt csiripelték, hogy tegnap jó estéd volt-mondta kaján vigyorral.
-Miféle madarak? Mit csiripeltek?
-Ugyanmár! Tegnap lefeküdtél Adammel!
-Én...én nem! Nem is volt nálam! Tegnap nem is találkozzunk!
-Nem szeretem, ha hazudnak nekem!-mondta keményen.
-Najó...tegnap átjött hozzám, de nem történt semmi. De mégis ki kotyogta el neked ezt?-mondtam sejtelmesen.
-Az mindegy. A lényeg hogy ti...........?-mondta kérdező fejjel.
-Mi...? Hát mi csak barátok vagyunk...(egyenlőre).
-Remélem lesz belőle több is..
-Köszi..reménykedem.
Megérkeztünk a sulihoz. Mindenképpen beszélni akartam Adammel. Kerestem, de sehol nem találtam. Egyszer csak láttam az autóját beállni a suli parkolóba. Mentem volna oda hozzá, de amit láttam, attól gombóc lett a torkomban.........

(Ha tudni akarjátok, mi történt, komizzatok sokat, és iratkozzatok fel!!:))

Ohh...most nézem hogy már lassan 500-an kukkantottatok be hozzám.:)
Nagyon köszi. Olvasgassatok, kommenteljetek és feliratkozni kötelező!!:D

Minél több komi, annál hamarabb lesz új rész! Hajrá!:)

5.rész

Megfürödtem, bekapcsoltam a TV-t. Gyorsan pizsibe bújtam és befeküdtem az ágyba. Ekkor hallok valami kopogásszerűt. Nem is foglalkoztam vele, de amikor már harmadszorra kopogtattak, akkor megnéztem. Kinéztem az erkélyablakomon és nini kit látok? Ott állt Adam és éppen egy kődarabot szorongatott a kezében amit gondolom most akart az ajtómhoz vágni. Megint.
-Csá. Na mit akarsz?
-Hát...gondoltam benézek hozzád, hátha te sem mentél el a buliba.
-Látod! Itt vagyok teljes életnagyságban, nem mentem el.
-Ööö..nem mehetnék be?-úristen!!! ez be akar jönni a házunkba!!!!
-Hát. Kinyitom az ajtót elöl.
-Okés.
Rohantam ahogy csak tudtam, megnéztem magam az előszobai tükörben.
-Úristen-mondtam mert meglepődtem a kinézetemen. Megigazítottam a hajam, letöröltem a lefolyt sminket, és kinyitottam az ajtót.
-Hali-kezdte
-Te jó ég! Mi történt veled?- ahogy megláttam, véres volt a kabátja, a szája föl volt repedve és az állán volt egy nagy lila folt.
-Pitbull. Összetalálkoztam vele.
-Gyere be! Azthiszem van itthon valami fertőtlenítő. Kitisztítom a sebeid.
Amikor bementünk, láttam hogy egy kicsit sántít.
-Mindjárt jövök csak hozom a cuccot!
-Oké.
-Itt is van. Ne mozogj.
-Sss.-sziszegett miközben szemöldökét végigtöröltem a vattával. Egy kicsit beleharaptam az alsóajkamba koncentrálás közben.
-Olyan aranyos vagy amikor koncentrálsz.!-mondta miközben a számat figyelte.
-Mondtam hogy ne mozogj!-boxoltam a vállba.
-"Mondtam hogy ne mozogj"-mondta lányos hangon.
-Nem vicces. És most tényleg ne beszélj, mert a szád is felrepedt.
-Igenis főnökasszony.
-Ne szemtelenkedj!
Egy pillanatra találkozott a tekintetünk, de aztán elkaptam és koncentráltam a fertőtlenítésre.
-És amugy hogy történt?
-Hát.. mentem az utcán aztán megláttam Pitbull-t meg a gorilláit. Próbáltam elbújni, de elkaptak.
-Úristen! Meg is ölhettek volna!
-Még az a szerencse hogy én vagyok a legjobb futó a suliban!-mondta nevetve, de láttam hogy nehezen megy neki.
-Nem tört el valamid?
-A bordáimra gondolsz? Lehet hogy megrepedtek. De már előfordult párszor! Nyugi!
-Ez akkor sem játék! Biztos ne menjünk orvoshoz?
-Dehogyis megyünk! Ömm...nem baj ha maradok még egy kicsit?
-Dehogy  baj! Addig maradsz ameddig csak akarsz!
-És a bátyád?
-Los Angeles-ben van. Holnap reggel jön meg. Miért?
-Csak kérdeztem. Tudod hogy nem nagyon bír engem.
-Persze,  tudom. Van nálad cigi? Már vagy 1 hónapja nem szívtam!
-Szerencséd van! Tudod mit? Adok egy dobozzal! Mike apjának trafik boltja van. Tőle annyit kérsz amennyit akarsz!
-Köszi! Tök rendes vagy!
-Ő is tök rendes! Kaptam tőle 5 dobozzal!
-Király! Csak Jerry meg ne lássa! Ő utálja a cigit.
-Ja tudom...
-Nem akarsz filmet nézni?
-De! Tudok is egy jót!
-Rendben! Jerrynek tele van a polca filmekkel. Lopózzunk be a szobájába! A házban mindent szabad csak a szobájába nem szabad be menni.
-Értem akkor óvatosan menjünk!
Bementünk és  keresgéltünk filmeket. Kb egy órán keresztül válogattunk, mire megtaláltuk a filmet.
*2 óra múlva*
-Dejó volt!-mondtam
-Ugye megmondtam!
-Nagyon  tetszett!
Elkezdett közeledni felém. Azthiszem meg akar csókolni! Most mit tegyek? Énis elkezdtem közeledni, és összeértek az ajkaink.

Elkezdtünk ölelkezni a kanapén, csókolgattuk  egymást, teljesen felforrt a hangulat. Már éppen vette le a pólóját, amikor elkezdett jajgatni:
-Áu!Á!-fogta a  bordáit és visszaült a kanapéra.
-Mi történt?
-Azthiszem ennek nem most van itt az ideje.-modta szomorúan.
-Miért mi a baj?
-Csak egy kicsit szúr a mellkasom.
-Mondtam hogy elkéne menni orvoshoz!
-Nem, nem kell. Már többször is volt ilyen.
-Rendben, te tudod.
Valami zörgést hallottam az ajtó felől.
-Mi ez?-kérdeztem.
-Nemtudom.
Kinyílt az ajtó.
-Apám! Te meg mit keresel itt?-csodálkoztam.